TÁJÉKOZTATÓ
ÉPÍTÉSHATÓSÁGI ÜGYBEN INDULT ELJÁRÁSHOZ
Tisztelt Ügyfelünk!
Tájékoztatjuk, hogy építéshatósági ügyben Önt az alábbi jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény
(továbbiakban: Ket.) szerint:
- Ön az eljárás során igénybe vehet szakértőt, tolmácsot, jeltolmácsot (bizonyos esetekben saját költségére) (Ket 156.§. (1). bek.)
- Igénybe veheti az Igazságügy Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala közreműködését.
- Pest Megyében: 1134 Budapest Kassák Lajos u. 69-71.
- tel: 06-1-450-2592
- Budapesten: 1134 Budapest Kassák Lajos u. 69-71. tel: 06-1-450-2590
- Az eljárás során meghatalmazással képviselőt vehet igénybe. (Ket. 40.§. (1) bek.)
- Irat betekintési jog, az Önt megillető mértékig, kivéve amit a törvény kizár (Ket. 68.§. (1)-(2) bek.)
- Kérheti konkrét ok megjelölésével az irat betekintési jog korlátozását, melyről a hatóság dönt
(Ket. 68.§. (3) bek.)
- Kérelemre indult eljárás során kérelmét, visszavonhatja a határozat jogerőre emelkedéséig (Ket. 34.§. (4) bek.)
- Az eljárás felfüggesztését egy alkalommal kérheti indokolt esetben, melyről a hatóság dönt (KET. 32.§. (3) bek.)
- Megilleti a jogorvoslat joga (fellebbezés, újrafelvételi kérelem, méltányossági kérelem, jogszabálysértés esetén bírósághoz fordulhat) a jogszabályban meghatározott határidőn belül, kivéve azokat az eseteket, amit a törvény kizár. (Ket. 98.§.-103.§.)
- Indokolt esetben - természetes személy- költségmentességet kérhet, melyről a hatóság dönt. (Egyéb szervezet egyéb jogszabály által meghatározott esetben.) (Ket. 159.§.)
TÁJÉKOZTATJUK HOGY:
- Építéshatósági ügyben az ügyintézési határidő 60 nap mely indoklás nélkül egy esetben 30 nappal meghosszabbítható (ez ellen nincs helye fellebbezésnek) (Ket. 33.§. (1) és (7) bek.)
- Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlási felhívás és annak teljesítése közötti idő, a szakhatósági eljárások időtartama, az eljárás felfüggesztésének ideje (Ket. 33.§. (3). bek c),d),e) pontjai)
- Ha Ön a kérelmező, kérelméhez csatolnia kell a jogszabályban meghatározott mellékleteket (Ket. 36.§. (1) bek.
- Ha Ön kérelmező, írásban kérheti az eljáró hatóságtól, hogy más hatóságtól szerezze be az eljáráshoz szükséges adatokat. Ez esetben kérelme adatainak kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül. Ennek az eljárásnak a díját, illetékét Önnek meg kell fizetnie az eljáró hatóságnál. (Ket. 36.§. (3) (4) bek.)
- Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben Ön a kérelmező és nem teljesíti a megszabott határidőre a hatóság hiánypótlási felhívásában foglaltakat, vagy nem rója le a felhívás ellenére az eljárás illetékét, szolgáltatási díját (kivéve ha költségmentességet kapott) úgy az eljárás megszüntetésre kerül. (Ket. 31.§. (2) (3) bek.)
Amennyiben az eljárást a hatóság indította, és Ön az eljárást akadályozza úgy eljárási bírság kiszabására kerülhet sor. Ennek mértéke természetes személy esetében 5.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 1.000.000 Ft-ig terjedhet, mely bárhányszor megismételhető. (Ket. 61.§. (1) (2) bek.)
- Felhívjuk figyelmét hogy amennyiben Ön vagy meghatalmazottja az eljáró hatóság küldeményének átvételét megtagadja azt az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek kell tekinteni.
Ha a hatósághoz az irat "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a második POSTA-i kézbesítési kísérlettől számított ötödik napon azt kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). (Ket 79.§. (1) (2) bek) A kézbesítési vélelem beálltáról való tudomás szerzést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül megdöntésére irányuló kérelmet lehet előterjeszteni. (Ket 79.§. (4) bek)
Tisztelt Ügyfelünk!
Amennyiben a fentiekkel vagy az eljárással kapcsolatban egyéb kérdése lenne úgy félfogadási időben további szóbeli tájékoztatást kaphat Hivatalunknál.
1. Elvi építési engedély: (46/ KTM)
Az építési, illetőleg a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély megkérése előtt az Étv.-ben meghatározott esetekben - a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki - követelmények, de különösen
a) a településrendezési előírások (pl. a telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény elhelyezhetősége),
b) az építmény kialakításának, illetőleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá
c) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásának előzetes tisztázása céljából elvi építési engedély kérhető.
Az elvi engedély a közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett. Az elvi engedély érvényét veszti, ha jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított egy év alatt nem kér az építtető építésügyi hatósági engedélyt.
Az engedély érvénye egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényű és a helyi jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg.
Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető.
A kérelemhez - annak tartalmától függően - mellékelni kell :
- a külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációt ( 45/KTM ) 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
- az érdekelt közművek nyilatkozatát 1-1 példányban,
- a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés folyamán egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak ( OTÉK ) és hatósági előírásoknak ( HÉSZ ) továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,
- környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban.
2. Építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek,
az építési engedély iránti kérelemhez tartozó mellékletek
Az építési engedély iránti kérelmet és mellékleteit postai úton vagy személyesen az Ügyfélszolgálaton lehet benyújtani.
Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (R.) a a Páty község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2002 (X.18) KT rendelete szerint a következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek a R. 9. § alapján:
-építmény építése, bővítése, elmozdítása*,
kivételek:
-háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tároló,
-kerti építmény (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.),
-10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedence,
-legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkerék,
-zászlórúd,
-kerti szabadlépcső (tereplépcső),
-háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségvermet,
-állatkifutó, komposztáló, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épület és árnyékszék,
-a síremlék, urnasír,
-1,0 m-nél alacsonyabb támfal,
-a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítés,
-zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építmény,
-antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó műtárgyak (ha építésük építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli),
(fentiek értelmében például utcai kerítés, 1 m-nél magasabb támfal csak építési engedély alapján építhető)
- építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár*,
- építményen portál (üzlethomlokzat), 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény, 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet elhelyezése, átalakítása, bővítése,
- fényreklám építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése,
- polgári lőtér létesítése*, (külön jogszabály szerint)
- közterületen építmény építése, bővítése, elmozdítása, valamint park, sportpálya, játszótér létesítése, szobor elhelyezése, bármilyen kerítés létesítése,
- a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan,
- felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása*,
- építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés (légkondicionáló) és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése.
- jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése,
- az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, vagy ha azok bármely mérete:
- antenna esetében a 4,0 m-t,
- műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t meghaladja,
A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek
- árnyékoló szerkezet létesítése a zártsorú beépítésű területek utcai homlokzatán,
- homlokzat megjelenésében bármilyen változtatás ide nem értve az eredeti színezés helyreállítását).
Az építési engedélyhez tartozó mellékleteket több jogszabály is meghatározza. Ezek között a legfontosabbak : az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (továbbiakban R)
Az államigazgatási ügymenet gördülékeny lefolyását segíti elő, ha a kérelemhez szükséges mellékleteket (az eljárás megindításakor) teljes körűen csatolják. Az építésügyi hatóság hiányosan benyújtott kérelem esetén a kérelmezőt a hiányosságok pótlására hívja fel. A hiánypótlás teljesítésének időtartama az érdemi döntés meghozatalára megszabott 60 napos ügyintézési határidőbe nem számít be.
Az építési engedély iránti kérelmet a R 1. sz. mellékletében meghatározott Építésügyi hatósági engedély iránti kérelem nyomtatvány felhasználásával kell benyújtani, amelyet általában a tervező biztosít az építtető részére az építési engedélyezési tervdokumentációhoz. A kérelem nyomtatvány nyomtatványboltban és az Ügyfélszolgálati Irodán beszerezhető. Felhívjuk a figyelmet a lakcím (postacím) pontos megadására. Az ügyintézésben sokat segíthet esetenként a telefon, fax vagy elektronikus elérhetőség megadása. A kivitelező felelős műszaki vezetője adatainak hiánya nem akadálya az építési engedély kiadásának. A nyomtatvány egy általános jellegű felsorolást tartalmaz a mellékletekről, amely azonban közel sem tekinthető teljes körűnek. A kérelmen kell leróni a külön jogszabályban meghatározott értékű (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvény XV. fejezet ) illetékbélyeget. Az illeték mértéke az építési tevékenységek műszaki tartalmához igazodik. Konkrét építési munka megjelölésével az illeték meghatározásában segítséget nyújtanak a Műszaki Iroda munkatársai. Az egyes építési tevékenységek - eltérő jellegük miatt - eltérő tényállás tisztázást követelnek, ettől függően változhatnak a mellékletek és azok tartalma:
1. Az engedélyezési eljárásban tisztázni kell az építtető építési jogosultságát. Ennek igazolására szolgáló igazoló okiratok:
90 napnál nem régebbi, az illetékes Földhivatal által kiadott hiteles tulajdoni lap,
jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozat, illetőleg a
Tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének hiányában - széljegy esetén - ügyvéd által ellenjegyzett és a Földhivatalnál benyújtott szerződés. Amennyiben az építtető nem azonos az ingatlan tulajdonosával, vagy nem kizárólagos tulajdonos, úgy további iratokkal kell igazolni jogosultságát.
Ezt elsődlegesen az ingatlannal rendelkező(k) hozzájáruló nyilatkozatával teheti meg. A hozzájáruló nyilatkozatnak utalnia kell a tervezett építési munkákra, hitelesnek kell lenni (tanúk aláírásával).
Sajátos eseteket jelent a társasházban való építkezés. Itt elsősorban az Alapító okirat rendelkezései illetve a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény érvényes. Amennyiben a saját tulajdonon belül végeznek építési munkákat, de az építés közös tulajdonban álló épületrészt is érint, úgy a tulajdonostársak 4/5 arányú hozzájáruló nyilatkozata elégséges, egyéb esetekben 100 % tulajdonosi hozzájárulás szükséges. Sok esetben okoz problémát, hogy az ingatlannal rendelkezők nem adják meg a hozzájárulást. Ebben az esetben az építési jogosultságot bírósági ítélettel lehet pótolni. Amennyiben az építtető az említett jognyilatkozat pótlására bíróság előtt keresetet terjeszt elő, úgy az építési engedély iránti kérelemhez csatolhatja a kereset másolatát és kérheti az építési engedélyezési eljárás felfüggesztését.
Ha az építtető nem magánszemély, úgy a gazdasági társaság aláírási címpéldányát is csatolni kell.
2. A tervezett építési munka terveit az arra jogosultsággal rendelkező tervező készíti. A külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációt általában 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani.
Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről a 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet ad tájékoztatást.
3. Az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról a 45/2004 ( VII.26.) BM-KvVM sz. rendelet 2. számú melléklet szerinti építési hulladék tervlapot, illetve a bontási tevékenység során keletkező hulladékról a 3. számú melléklet szerinti bontási hulladék tervlapot, és azt az építési, illetve bontási engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési, illetve bontási engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható.
4. Az építési engedélyezési eljárásban a szakmai megalapozottság érdekében több közreműködő vesz részt. Szükséges ezért a tervező nyilatkozata 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki (kertépítészeti) terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.
5. Az építési munkák érinthetik az ingatlanra csatlakozó közműveket, ezért csatolni kell az érdekelt közművek nyilatkozatait.
Amennyiben az építési munka a meglévő kémény átépítését, vagy új kémény építését is magában foglalja úgy a kéményseprő előzetes szakértői nyilatkozatát is be kell szerezni.
6. Környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban.
7. Speciális építési munkákhoz szükséges további mellékletek:
Felvonók: akkreditált szervezet nyilatkozata,
- műszaki leírás (amelyből kiderül, hogy a felvonó új ill. meglévő aknába kerül elhelyezésre),
- forgalomszámítás, valamennyi személyszállító berendezés figyelembevételével,
- műszaki terv,
- helyszínrajz, amelyből a felvonó épületen belüli elhelyezkedése egyértelműen kiderül,
- statikai és szilárdságtani számítás.
Épületgépészeti berendezések: Légkondicionáló berendezés esetén zajvédelmi munkarészt is tartalmazó terv.
Reklámok: az általános mellékletek elegendők
Gépkocsi behajtó létesítése esetén annak kialakításához, illetve meglévő zöldfelület esetén az érintett közterület zöldfelületének átalakításához közútkezelői hozzájárulás Amennyiben az építkezéssel érintett közterületen fakivágás szükséges a közterület tulajdonosának hozzájárulása (az ezzel kapcsolatos kérelmet a Képviselő-testülethez kell benyújtani)
Az engedélyezési eljárásban hozott érdemi döntésről társasház esetén az érdekelt ügyfeleket a közös képviselő útján értesíti az építésügyi hatóság. Az ügymenet egyszerűsítését, zavartalanságát segíti elő, ha az építtető az építési telekkel közvetlenül határos ingatlanokon álló társasházak közös képviseletét ellátó személy (szervezet) nevét, címét is megadja.
Felhívjuk az építtetők szíves figyelmét, hogy ha csak építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően, illetőleg az építési engedélyhez nem kötött építési munkát az érvényes előírásoktól eltérően (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték el, az így megépített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető jogutódja is előterjesztheti.
A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna, továbbá, ha az építkezésnek volt felelős műszaki vezetője - annak hiányában építésügyi műszaki szakértő - szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.
Javasoljuk, hogy a tervezett építési munkákkal kapcsolatos szélesebb körű ismeretekről személyesen tájékozódjon félfogadási időben a Műszaki Irodán.
3. Bontási engedély (46/KTM)
A bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
- az építtető bontási jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban ( azonos módon mint az építési engedélynél )
- a tervezett bontási munka külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban (45/KTM) illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
- a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés során egyeztette, és a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.
A bontási munkákat csak jogerős és végrehajtható bontási engedély birtokában lehet megkezdeni.
A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti.
Az építésügyi hatóság a bontási engedély érvényét
- az engedély megadására vonatkozó határozatában két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja;
- az építtetőnek az engedély érvényességi idejének lejárta előtt előterjesztett kérelmére - mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg - egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja.
Amennyiben az építtető a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak.
A bontási munkák befejezése után az építtetőnek - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania.
4. Használatbavételi engedély: (46/KTM)
A használatbavételi engedélyt az építtetőnek az építésügyi hatóságtól az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt - kell kérnie.
Az építésügyi hatóság e kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében az építtetőt a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti.
Egy telken egyidejűleg megvalósított több építményre, illetőleg egy építményen belül elvégzett többfajta építési munkára a használatbavételi engedélyt együttesen kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.
Az építésügyi hatóság az építmény engedély nélküli használatát köteles megtiltani.
A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
- a felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas;
- ha az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, valamint a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés az nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának, a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát 1 példányban, valamint szükség szerint az ezt ábrázoló állapottervet 4 példányban;
- az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban;
szükség szerint, az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket 1-1 példányban.
A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha
- az építmény megfelel a követelményeknek, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
- az engedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok, a közművek és a kéményseprő - kikötésekkel vagy ezek nélkül - hozzájárultak.
5. Rendeltetésváltozási engedély ( 46/KTM )
Az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra az építési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Az építmény - építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó - rendeltetésének megváltoztatására irányuló kérelmet az építési jogosultság igazolásával lehet előterjeszteni.
A kérelemhez mellékelni kell:
a) a külön jogszabályban meghatározott tervdokumentációt 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
b) a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban akkor, ha a rendeltetés megváltoztatása következtében az építményben környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött tevékenységet kívánnak folytatni.
Az engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy
a) a mellékletek rendelkezésre állnak-e,
b) a rendeltetés tervezett megváltoztatása folytán az építmény megfelel-e az adott rendeltetés változtatást érintő településrendezési, építésügyi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi és más jogszabályi előírásnak.
Amennyiben az építésügyi hatóság az építmény rendeltetésének engedély nélküli tartós megváltoztatását állapítja meg, úgy annak elkövetőjét
a) a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetésére, illetve
b) a rendeltetéstől eltérő használat engedélyezése iránti kérelem benyújtására kötelezheti.
A rendeltetésmódosításnak vagy a tevékenység kapacitásnövelésének feltétele, hogy az
a) feleljen meg a helyi építési szabályzat előírásainak, és az új rendeltetés szerinti használat hatása a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje, továbbá
b) az építmény és részei a módosuló használat alapján feleljenek meg az állékonyság követelményeinek és a biztonságos használhatóság feltételeinek. A tervezett használatra és annak hatásaira az építmény, építményrész alkalmas vagy alkalmassá tehető legyen
6. Fennmaradási engedély: ( Étv., 46/KTM )
Ha csak építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően, illetőleg az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a meghatározott előírásoktól eltérően (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték el, az így megépített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie.
A befejezett építkezésre fennmaradási engedélyt, a befejezetlen építkezésre fennmaradási és továbbépítési engedélyt kell kérni.
A befejezett építkezés esetében a fennmaradási engedély egyidejűleg a használatbavételi engedély kiadását is jelenti.
A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető jogutódja is előterjesztheti.
A fennmaradási ( és továbbépítési ) engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna, továbbá, ha az építkezésnek volt felelős műszaki vezetője - annak hiányában építésügyi műszaki szakértő - szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.
Építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási (továbbépítési) engedélykérelmet el kell utasítani és az építmény bontását el kell rendelni.
Amennyiben a szabálytalan építményre, illetve építési tevékenységre egyébként a fennmaradási engedély megadható lenne és az építtető az építésügyi hatóságnál igazolja, hogy a tulajdonjog rendezése iránt, vagy a jognyilatkozat pótlása iránt pert indított, úgy az építésügyi hatósági eljárás kérelemre, az Áe. alapján - a polgári per jogerős lezárultáig - felfüggeszthető.
Felhívjuk az építtetők figyelmét, hogy a fennmaradási engedély megadása esetén az Étv. 49.§ (1) bekezdése alapján építésügyi bírságot kell kiszabni. Az építésügyi bírság mértékét a 43/1997 ( XII.29.) KTM sz. rendelet szabályozza.
7. Ellenőrzési és kötelezési eljárások: (40/KTM, Áe, Ket., Étv.)
Az első fokú építésügyi hatóság az építési munka végzésének ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően, és építésügyi engedélyhez nem kötött építési munka esetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével (a továbbiakban: szabálytalanul) történő építési tevékenységet, a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot.
Az építésügyi hatósági ellenőrzést rendszeresen - a külön jogszabályban meghatározott építmények esetében az építési munka végzése során legalább két alkalommal - kell végezni.
A tulajdonos, a haszonélvező és a használó, valamint az építtető és a kivitelező a hatósági ellenőrzést tűrni kötelesek.
Az építésügyi hatóság az Étv.-ben és az építésügyi hatósági engedélyekben, továbbá más jogszabályban előírt kötelezettség teljesítésére, illetve az azzal kapcsolatban elrendelt munkálatok tűrésére az Étv-ben vagy más jogszabályban meghatározottakat kötelezheti.
Kötelezettséget az ingatlan tulajdonosa, amennyiben az nem azonos az építtetővel, az építtető részére kell megállapítani.
Az építésügyi hatóság a helyszínen alkalmanként legfeljebb 30 napra szóló közbenső intézkedést tehet, ha az életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében szükséges, illetőleg az azonnali beavatkozás elmulasztása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna. Az ezzel kapcsolatos intézkedés során igénybe veheti a veszély elhárításához szükséges hatóságok közreműködését. A közbenső intézkedés keretében elrendelheti a folyamatban lévő építési munka leállítását (abbahagyását, felfüggesztését), továbbá a veszélyhelyzet elhárításához szükséges azonnali intézkedések megtételét.
Az építésügyi hatóság a kötelezettséget megállapító érdemi határozat azonnali végrehajtását akkor rendelheti el, ha az életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében szükséges, illetőleg az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna. Ilyen esetben az esetleges fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya [Ket.]
8, Kiszolgáló út céljára lejegyzés: ( Étv.)
Ha a helyi építési szabályzat ( HÉSZ), illetőleg szabályozási terv szerint a település egyes területrészeit érintő kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe vehető és lejegyezhető.
A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.
A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért, a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegéről az építésügyi hatóság külön határozatban dönt. A kártalanítás összegét a kiszolgáló út megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték-növekedés figyelembevételével kell megállapítani.
Ha a lejegyzéssel érintett telek visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, a tulajdonos kérelmére a lejegyzéssel egyidejűleg, az egész telket igénybe kell venni. Ilyen esetben a telek teljes területéért kártalanítás jár.
Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekérték-növekedés arányában - rendeletben - egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti.
A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni.
9. Telekalakítások
A telekcsoport újraosztásához, telekfelosztáshoz, telekegyesítés és telekhatár-rendezéshez a kerületi önkormányzat Jegyzőjétől telekalakítási engedélyt kell kérni.
A telekalakítási eljárás részletes szabályait a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet tartalmazza.
Fogalmak:
Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.
Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása.
Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása.
Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása.
Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása.
Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.
nyúlványos (nyeles) telek: a telekfelosztás során keletkező olyan telektömbön belüli telek, amely csak - a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas - nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz,
tömbtelek: az 1998. január 1-je előtti előírások alapján már kialakított, több épülettel beépített építési telek,
úszótelek: a b) pontban meghatározott tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek,
telek homlokvonala: a teleknek a közúttal vagy magánúttal közös határvonala.
Telekalakítási terv: A telekalakítási terv rajzi munkarészekből és táblázatos jegyzékekből áll.
A telekalakítási terv rajzi munkarészei:
a) a telekalakítással érintett terület fennálló állapotát tartalmazó - az illetékes körzeti földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi - ingatlan-nyilvántartási térkép másolata, ha az magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térkép,
b) a telekalakítás utáni állapotot tartalmazó térkép.
A telekalakítási terv táblázatos jegyzékei:
a) a telekalakítással érintett telkek adatait - helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építésügyi jogok és korlátozások - tartalmazó jegyzék,
b) a telekalakítás után kialakuló telkek tervezett adatait - helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő építésügyi jogok és korlátozások, előírt kötelezettségek és az azok teljesítéséhez nyújtott pénzbeli szolgáltatás - tartalmazó jegyzék. A telekalakítási tervet az 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendeletben megfogalmazott jogosultsággal rendelkező településrendező tervező készítheti.
Elvi engedély
A telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a telekalakítás engedélyezési feltételeinek (településrendezési, műszaki követelmények stb.) előzetes tisztázása céljából elvi telekalakítási engedély kérhető.
Telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, elvi telekalakítási engedélyt kell kérni.
Az elvi engedély iránti kérelmet bármely, telekalakítással érintett ingatlan tulajdonosa benyújthatja.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, címét és aláírását;
b) telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén mellékletként:
ba) a tervezett telekalakítás rövid leírását, a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát legalább 5 példányban. Ha az ingatlan-nyilvántartási térkép másolata magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térképet,
bb) az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a tervezett telekalakítás vázlatát, valamint a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni;
c)telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet legalább 5 példányban;
d) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget vagy az illeték befizetéséről szóló igazolást.
(5) A telekalakítási tervet a kérelmezőnek és a tervezőnek alá kell írnia.
Telekalakítási engedély
Az engedélyt kérheti: a telekalakítással érintett telek tulajdonosa, közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs, telekcsoport újraosztása esetén vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik a tulajdonostársaknak a telek-területnagyság szerinti többsége kérheti.
A telekalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, címét és aláírását,
b) a tervezett telekalakítással érintett telekre vonatkozó tulajdonjogot feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát,
c) az elvi telekalakítási engedély számát, ha az elvi telekalakítási engedélyezési eljárást lefolytatták,
d) a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha az magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon, szintvonalas térképet. Az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni,
e) kitűzésre és az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésre alkalmas, a helyrajzi számok és a területszámítás szempontjából a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot legalább 5 példányban,
f) telekcsoport újraosztása esetén vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, a változási vázrajzot a jogerős és érvényes elvi engedéllyel engedélyezett telekalakítási terv alapján kell elkészíteni,
g) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget vagy az illeték befizetéséről szóló igazolást.
A változási vázrajzot a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. § (4) bekezdésében előírt jogosultsággal rendelkező személy készítheti.
A telekalakítási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 1 év elteltével érvényét veszti, ha a tulajdonosok ez alatt az idő alatt - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - nem kérték a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
Az építésügyi hatóság a telekalakítást engedélyező határozat érvényét érvényességi idején belül, kérelemre, esetenként 1 évvel mindaddig meghosszabbíthatja, amíg - az engedélyező határozat rendelkezéseit érintő - általános érvényű és helyi szabályok, valamint a hatósági előírások - ideértve az ingatlan-nyilvántartási állapotot is - azt lehetővé teszik. Az engedély érvényének meghosszabbításáról mindazokat értesíteni kell, akik a határozatról korábban értesültek.A telekalakítási engedélyt annak érvényességi idején belül az engedélyes jogutódja is felhasználhatja. Köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő okiratban történő igazolása mellett - az elsőfokú építésügyi hatóságnak írásban bejelenteni. Ennek alapján a jogutódlás engedélyezéséről az építésügyi hatóság határozatban rendelkezik.
10. Hirdető berendezések engedélyezési eljárásai
Az egyes építményekkel építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§ (1) bek. c., pontja alapján az alábbi építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:
- portál (üzlethomlokzat)
- 1 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény
- 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen
- 1,0 m2 -nél nagyobb, felületű hirdetési és reklámcélú építmény reklámszerkezet és reklám, cég- vagy címtábla
- fényreklám
építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése.
Az építési engedély kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
- hivatalos kérelem dosszié a kérelmező és tervező nevével, címével és aláírásával ellátva,
- 10.000 Ft értékű illetékbélyeg,
- 4 pld. műszaki tervdokumentáció a hirdető berendezés műszaki adatainak, rögzítési módjának, anyagainak leírásával,
- homlokzati rajz, méretezve a hirdető berendezéssel, mérete a homlokzat %-ban is meghatározva,
- színterv, és feliratterv,
- tervezői nyilatkozat,
- igazolni kell az építési jogosultságot 3 hónapnál nem régebbi hivatalos földhivatali tulajdoni lappal, valamint bérlemény esetében a tulajdonos/ok/ írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával.
11. Gépészeti berendezések engedélyezése (46/KTM)
1.Homlokzati égéstermék kivezetések
2.Légkondicionáló berendezések
3.Szerelt kémények
4.Felvonók
5.Távközlési berendezések
A fenti építési engedélyhez kötött gépészeti berendezések engedélyezési eljárása során az ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK ÉPÍTÉS menüpontban leírtakon felül az alábbi mellékletek szükségesek:
1. Homlokzati égéstermék kivezetések
- Kéményseprő szakvélemény,
- Az érintett homlokzatról fénykép,
2.Légkondicionáló berendezések
- az engedélyezési terveknek zajvédelmi munkarészt is kell tartalmaznia,
3.Szerelt kémények
- Kéményseprő szakvélemény,
- Az érintett homlokzatról fénykép,
4. Felvonók (113/1998 Korm.)
- akkreditált szervezet nyilatkozata,
- műszaki leírás, amelyből kiderül, hogy a felvonó új illetve meglévő aknába kerül elhelyezésre
- forgalomszámítás, valamennyi személyszállító berendezés figyelembevételével,
- helyszínrajz, amelyből a felvonó épületen belüli elhelyezkedése egyértelműen kiderül,
- statikai és szilárdságtani számítás.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY KÉRELEM TARTALMA:
- Kérelem (borító)
- Tervdokumentáció (4 pld)
- Tervezői nyilatkozat
- Helyszínrajz M=1:1000, 1:500 (szomszédos épület tetőidommal)
- Alaprajzok M=1:100 (ha bővítés v. módosítás, jelölje, hogy mit változtat)
- Min 2 metszet M=1:100 (lépcsőházon keresztül felvéve)
- Homlokzatok M=1:100
- Statikai számítás (5,4 m fesztáv fölött)
- Hőtechnikai számítás
- Egyéb iratok szükség szerint
- Közműnyilatkozat
- Villany: ELMŰ Rt. Érd, Budai út 24.
ELMŰ Rt. Budapest, EUROCENTER, 1037 Bp, Bécsi út 154.
ELMŰ Rt. Budapest, POLUSCENTER, 1155 Bp, Szentmihályi út 131.
ELMŰ Rt. Budapest, CAMPONA, 1222 Bp, Nagytétényi út 37-45.
Tel: 06-40-38-38-38
- Gáz: Tigáz Kft. 2161 Bicske, Szent László út 50. (Lindab telep)
Tel: 06-22-565-068 06-22-565-069 fax: 06-22-566-119
Ügyfélfogadás: CSAK Hétfőn 9-14 (helyszínrajz vagy térképkivonat)
- Víz, csatorna: Pátyi Vagyonkezelő és Közmű Üzemeltető Kft
2071 Páty, Rákóczi u. Vízműtelep
Tel: 06-23-343-994
- Mézeshegyi Víz Közmű Kht. Szántai Sándor
Tel: 06-23-343-929
- Kéményseprők: Pest Megyei Kéményseprő V. 1011 Budapest, Iskola u. 10.
Tel: 06-1-374-0061, 374-0062
- Pest Megyei Kéményseprő V. 2310 Szigetszentmiklós, Kéményseprő tere
Tel: 06-24-365-204
Ügyfélfogadás: H: 10-16 SZ: 12-16 P: 9-12
- Térképkivonat
Budakörnyéki földhivatal: 1036 Budapest, Lajos u. 160-162.
Tel: 06-1-250-2570
Ügyfélfogadás: H: 8:30-16:00 SZ: 8:30-16:00 P: 8:30-12:00
- Tulajdoni lap
Budakörnyéki földhivatal: 1036 Budapest, Lajos u. 160-162.
Tel: 06-1-250-2570
Ügyfélfogadás: H: 8:30-16:00 SZ: 8:30-16:00 P: 8:30-12:00
(Ha a tulajdoni lapon a kérelmező csak széljegyen szerepel, akkor EREDETI adásvételi szerződés, illetve a teljes vételár kifizetését igazoló nyilatkozat)
- Társtulajdonosok, haszonélvezők nyilatkozatai két tanú aláírásával
- Illetékbélyeg: túloldalon
Az építéshatósági eljárás illetéke
1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez
a) elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint,
b) bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint,
c) új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,
d) egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul
- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint,
- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint,
e) műtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,
f) meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá - a c) pontban foglaltak kivételével - bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,
g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint,
h) módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint
illeték alá esik.
2. Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére az 1. c)-g) pontban foglaltak az irányadók.
3. Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol - külön jogszabály értelmében - a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.
4. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az illetékre az 1. c) és d) pontban foglaltak az irányadók.
5. Az 1-4. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 20 000 forint illetéket kell fizetni.
Elérhetőségeink
